Mi az a röntgen?
Röntgen felfedezés
1895-ben fedezte fel Roentgen német fizikus (WCRÖntgen), miközben a katódsugárcsövekben történő gázkisülés jelenségét tanulmányozta.
Akkoriban Roentgen megállapította, hogy ez egyfajta sugár, amely emberi szem számára láthatatlan, de képes áthatolni a tárgyakon. Mivel nem tudja megmagyarázni elvét, és természete ismeretlen, kölcsönveszi a"X" a matematikában, amely egy ismeretlen számot jelent kódnévként, az úgynevezett"X" sugarak (vagy röviden röntgen vagy röntgen). Innen származik a röntgensugarak felfedezése és neve. Ez a név ma is használatos. Röntgen e nagyszerű felfedezésének emlékére a későbbi generációk Roentgen Ray-nek nevezték el.
A röntgensugarak felfedezése rendkívül fontos az emberiség történetében. Új utat nyitott a természettudomány és az orvostudomány előtt. Emiatt 1901-ben Roentgen elnyerte az első fizikai Nobel-díjat.
A tudomány mindig fejlődik. Roentgen és különböző országok tudósai által végzett ismételt gyakorlatok és kutatások után fokozatosan feltárták a röntgensugarak természetét, ami azt bizonyítja, hogy rendkívül rövid hullámhosszú és nagy energiájú elektromágneses hullámról van szó. Hullámhossza rövidebb, mint a látható fényé (kb. 0,001-100 nm, a gyógyászatban használt röntgenhullámok 0,001-0,1 nm közöttiek), fotonenergiája pedig többszöröse a látható fényének. Több tízezer-százezer alkalommal. Ezért a látható fény általános tulajdonságain túl a röntgensugárzásnak is megvannak a maga sajátosságai.
A röntgensugarak természete
(1) Fizikai hatások
1. Áthatolás A penetráció a röntgensugarak azon képességére utal, hogy elnyelés nélkül áthaladnak az anyagon.
2. Ionizáció Ha egy anyagot röntgensugárzással besugároznak, az extranukleáris elektronok távozását okozza az atompályáról. Ezt a hatást ionizációnak nevezik.
3. Fluoreszcencia Mivel a röntgensugárzás hullámhossza nagyon rövid, ezért láthatatlan.
4. A hőhatású anyag által elnyelt röntgenenergia nagy része hőenergiává alakul, ami növeli a tárgy hőmérsékletét. Ez a hőhatás.
5. Az interferencia, diffrakció, visszaverődés és fénytörés hatásai megegyeznek a látható fényével. Röntgenmikroszkópiában, hullámhosszmérésben és anyagszerkezet-elemzésben használták.
(2) Kémiai hatások
1. Érzékenység A látható fényhez hasonlóan a röntgensugárzás is világosabbá teheti a filmet.
2. Színezés Egyes anyagok, például platina bárium-cianid, ólomüveg, kristályok stb., hosszú távú röntgensugárzás után a kristályok kiszáradnak és megváltoztatják a színüket. Ezt színezésnek hívják.
(3) Biológiai hatások
A biológiai testbe történő röntgensugárzás hatására a biológiai sejtek gátolódnak, elpusztulnak vagy akár elhalnak, aminek következtében a szervezetben különböző fokú élettani, kóros és biokémiai változások lépnek fel, amit a röntgensugárzás biológiai hatásának nevezünk.
