Ismeri a mammográfiás gép funkcionális felépítését?

Nov 15, 2021 Hagyjon üzenetet

A mammográfiai gép funkcionális felépítése:

A Bremsstrahlung (Bremsstrahlung), az elektronbefogás (Bremsstrahlung) és a belső konverzió (Bremsstrahlung) a röntgensugárzás előállításának három módja. A Bremsstrahlung az a mechanizmus, amellyel a röntgenkészülék röntgensugarakat állít elő.


1. Elektronbefogás: A béta-bomlás három módból áll: béta-bomlás, béta-+-bomlás és elektronbefogás (EC). Az elektronbefogás (EC) bomlása úgy fejezhető ki, hogy a szülőmag befog egy exo-orbitális elektront, amely protont neutronná alakít, és neutrínót bocsát ki, így a gyermekmag töltésszáma Z-1 lesz, míg a tömege szám változatlan marad. Általánosságban elmondható, hogy a K héj elektronjait nagyobb valószínűséggel fogja be az atommag, mivel a K héj van a legközelebb az atommaghoz, és a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy befogják, de fennáll annak a valószínűsége is, hogy befogják az L héjban. Miután az atommag befogja az elektronokat, a leánymag atomjának K vagy L rétegében elektron üresedés lesz. Amikor egy külső elektron tölti be a megüresedett helyet, az alábbi két helyzet valamelyike ​​fordulhat elő: Vagy a felesleges energia szabadul fel jelképes röntgen formájában, vagy a felesleges energiát egy másik rétegben lévő másik elektronnak adják át, amely energiát nyer, Auger elektronként hagyja el az atomot. A röntgensugarak vagy az Auger-elektronok kibocsátása a K-befogás jele.

2. Belső átalakulás: A magok valamilyen módon (például béta-bomlás) gerjesztett állapotba kerülhetnek. A gerjesztett állapotú atommagok gamma-sugárzás kibocsátásával alacsonyabb gerjesztett állapotba vagy alapállapotba léphetnek át. Ezt a jelenséget gamma-bomlásnak vagy gamma-átmenetnek nevezik. Nincs lényeges különbség a nukleáris szintű átmenet és az atomi szintű átmenet által kibocsátott foton között. A különbség az, hogy az atomszintű átmenet által kibocsátott fotonenergia csak eV~keV, míg a magszintátmenet által kibocsátott fotonenergia MeV. Az atommag visszarúgásának figyelembe vétele nélkül az Eg fotonenergiát úgy fejezhetjük ki, hogy Eg= es-ex. Előfordul, hogy a gerjesztett állapotból egy alacsonyabb energiájú állapotba való átmenet nem szabadít fel fotonokat, hanem közvetlenül ad energiát az atommagon kívüli elektronoknak, aminek következtében azok elszakadnak az atomtól. Ezt a jelenséget belső konverziónak (IC) nevezik, az atomról levált elektronokat pedig belső konverziós elektronoknak. A gerjesztett állapotban lévő magok akár γ fotonok kibocsátásával, akár belsőleg átalakított elektronok előállításával térhetnek vissza alapállapotba. A folyamat teljes mértékben függ az atommagok energiaszintű tulajdonságaitól. A belsőleg átalakított elektron kinetikus energiájának és a héjelektron ionizációs energiájának összege legyen az atommag két energiaszintje közötti energiakülönbség. Ez' egyenlő a két atomi energiaszint közötti átmenet által kibocsátott gamma-foton energiájával. A belső konverzió tanulmányozása fontos eszköze a nukleáris energiaszint ismereteinek. Természetesen belső konverzióval is képes az atomok jellegzetes röntgensugarait előállítani.

2